CLICK HERE FOR BLOGGER TEMPLATES AND MYSPACE LAYOUTS »

2011. február 14., hétfő

Atom-Anti síel(t)

Amikor a tél beköszöntött, írtam több fagyos hangulatú, illetve aggódó bejegyzést arról, hogy vajon hogyan fog viszonyulni anti-télimádó kisfiam a betervezett síeléshez. Jelentem, túl vagyunk rajta, és kifejezetten jó l éreztük magunkat, bár ha most valaki megkérdezné azokat, akikre reggelente egy órát hagytuk Atom-Antit, hogy Anya és Apa édes kettesben síelhessenek, nem biztos, hogy ugyanezt állítanák:)))) Hogy úgy mondjam Atom-Anti mostanában szeparációs szorongásban szenved, így enyhén szólva nehezebben szakad el Tőlünk, mint korábban. Szorongását nem csöndben gyűrögeti, hanem tüdőből tolja az Anyákat és Apákat, nagyjából fél órás időtávon. Bár időnként el tudták terelni a figyelmét a csodálatos kis ropikkal (és gondolom egyéb más nasikkal, amit előttünk titokban tartottak:), de alapvetően nem jól viselte a társas magányt...

Az Apukája által véghezvitt hosszas szoktatás a hideghez hadművelet után a hóra és hidegre már fittyet sem hányt, a hely klímája pedig csodálatos módon megszüntette a hetek óta tartó köhögést és orrfolyást,  a magunkkal hurcolt porszívó (orrszíváshoz) így affajta kabala tárgyként foglalta a négyzetmétereket az apartmanban. A hegyi levegő úgy lefárasztotta, hogy délután három órákat aludt, ó azok a boldog békeidők kisbaba korából:))) Síeléshez még kicsi, és a nem síelő kisgyerekekre nem igazán gondoltak a pálya aljában, így kénytelen volt elfoglalni magát, telefonálgatott, csajozott, birkózott, léceket ellenőrzött, bliccelt Anya és Apa sítalpán utazva és imádta a kis lánctalpas járdát, ami a kezdő síelőket hivatott felszállítani a kis domb tetejére. A "hazai pályán", az apartman házban pedig próbálgatta a műlesiklást a lépcsőkről (nem vicc), illetve a síelős életérzést a fürdőben:)

Az utazást oda-vissza pedig olyan jól viselte, hogy tátott szájjal, széttárt kezekkel csodálkoztunk egész úton, és csöndben ujjongtunk:) Mivel nyaralni nem nagyon járunk, ezért nagy reményeket fűztünk hozzá, hogy a síeléssel a maga módján meg tud barátkozni és a jövőben is tudunk menni, szóval köszönet Neked Atom-Anti:))