2010. december 16., csütörtök
Mi lesz, ha nagy lesz???
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 23:32 0 megjegyzés
2010. december 15., szerda
Pittbul...terrier
A második nagy változás, hogy teljesen elmúlt a pelenkázáshoz kapcsolódó hisztizés-harapás-rugdosás-őrület-közelharc. Hogy ez mekkora megkönnyebbülés, el sem tudom mondani, erről a témáról tényleg azt gondoltam, hogy a pelenkás kor legvégéig fog tartani... Korábban már írtam, hogy a kezdő ok a megnyugvásra az volt, hogy pelenkázási helyszínt váltottunk, ezt még megfejeltem azzal, hogy általában állva (vagy röptében, futtában:) pelenkázom és nem használok minden egyes alkalommal popsi-kenőcsöt, így a pelenkázi idő lecsökkent, így nem veszek el annyi Atom-Anti értékes idejéből:) A Sudocrem bár drága, de zseniális.
A harmadik változás, hogy most már két nyelvet beszél, mi úgy gondoljuk dánul és finnül beszél, a második nyelv eltér az elsőtől, ámde számunkra még mindig érthetetlen:) A leglényegesebb dolgokat úgy hívja TÁÁÁ
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 23:23 0 megjegyzés
Címkék: 18 hónapos, harap a gyerek, pitbull, sudocrem
2010. december 11., szombat
kiss-kiss-bang-bang
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 22:45 0 megjegyzés
A hiszti mint gyógymód
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 1:03 0 megjegyzés
2010. november 22., hétfő
news II
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 0:25 0 megjegyzés
2010. november 18., csütörtök
news
Atom-Anti ma belegyömöszölte a levetett pisis pelusát a wc-be, remélem ez bimbodzó elkötelezettségének jele a szobatisztaság felé vezető rögös úton...
képet nem mellékeltem a gyengébb idegzetű olvasók lelki békéje miatt:)
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 15:06 0 megjegyzés
2010. november 6., szombat
Röf-röf:))
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 14:08 0 megjegyzés
x-faktor:)
híd-mustra:) |
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 0:04 0 megjegyzés
Címkék: x-faktor
2010. november 3., szerda
tizenhetedik hónap
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 23:16 0 megjegyzés
Címkék: 17 hónapos, tizenhetedik hónap, vas akarat
2010. október 29., péntek
menő-manó
A kacsákat rendben megetettük, kedélyesen elcseverésztünk a Robinson étterem unatkozó pincéreivel, emiatt már csak egy éppen összepakoló vadorzó pecás bácsit találtunk, így nem kaphatott igazi "tömeget" erről a férfias sportról, maradnak a halrudacskák bemutató gyanánt:)))
Na de visszatérve a lényeghez, ma egy internetes térképen megnéztem, hogy hány métert gyalogolt a héten Atom-Anti a játszótérre menet, és arra a meglepő következtetésre jutottam, hogy a gyönyörű kis lábacskái fix távra vannak kalibrálva, szerdán és csütörtökön is pontosan 650 métert tett meg egy szusszra. Szerintem ez őrületesen sok!!! És ekkora séta után még képes volt megmászni az utolsó fél emeletet is. Halleluja, van remény, hogy egyszer majd nem Én hozom fel a cekkert, és a lassan 15 kg-os kisdedünket a harmadikra... Sorban szétrepednek a blúzok a karomon, kezdek olyan izmos lenni, mint egy súlyemelő:)
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 0:42 0 megjegyzés
2010. október 28., csütörtök
Székem nélkül sehova...
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 22:36 0 megjegyzés
2010. október 22., péntek
Millenáris Park
Ti - kik nem jártatok mostanában a Millenáris Parkban - pakoljatok fel alaposan répácskákból, ropiból, kölesgolyóból és vágjatok Neki addig, amíg piros-bordó-sárga-zöld levelek fityegnek még a fákon, akárhol is laktok, mert szerintem ezt látni kell:) Nem gondolom egyébként, hogy Atom-Antit sokkal jobban lenyűgözte volna, mint a hazai pálya, Nekem viszont visongott rendesen a lelkem a látványtól, köztudottan imádom a színes forgatagot, színes-vicces figurákat, és egy kissé gyermeki a humorom, úgyhogy Nekem egész végig ott bujkált a kacaghatnék a szájam sarkában. A látványon felül a játékok is kínálnak sok olyan lehetőséget, amivel egy "átlag" játszótéren nem találkozik a gyerek (fából készült nyitott szájú malacot etetett kaviccsal, gyönyörű színekben pompázó faragott kaput nyitogathatott, zárhatott igazi retesszel - többször átzuhanva a magas küszöbön:), volt csillagokkal-holddal ellátott mókuskerék, kézi csúszkapálya, hajó kormánykereke, boszorkány-macskával, és még ezer érdekesség)
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 23:46 0 megjegyzés
Címkék: játszótér, körkép, Millenári park
2010. október 19., kedd
KENGURU
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 1:07 0 megjegyzés
Címkék: első szavak, kenguru
Top öt játék
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 0:55 0 megjegyzés
Címkék: gyerekjáték, játék, peugeot 205
Tizenhatodik hónap
Nagyjából heti fix program van, sok csavargással és új alvási renddel, felkészülvén az egyszer majd eljövendő bölcsődés létre. Kilenc felé indulunk neki a nagyvilágnak, dél-fél egy körül érünk haza, pelenka-, ruha csere, mosdás, ebéd, alvás egytől-háromig (eddig tizenegytől aludt kb. két órát, és délután még másfelet, de mióta nyaralni voltunk, már nem akarta délutáni alvást, így estére már hulla fáradt volt). Szóval elég nagyfiúsan él már, és úgy is néz ki:)
őszi csavargás közben |
A heti program nagyjából: hétfőn zöldség-gyümölcs vásárlás a piacon, játék a mini játszótéren, vagy a játszóházban, kedden üdülés a nagyinál, szerdán kirándulás a nagy játszótérre - a patak partjára, csütörtökön találkozás barátokkal Érden, állatkertben, vagy a városban, pénteken mini-mókus torna a játszóházban, rövid látogatás a nagy játszótéren, kacsa etetés a patak parton.
Étkezési szokásain is csiszolt, de hogy ne tagadja meg önmagát, azért ebbe is tett egy kis csavart. A csiszolódás azt jelenti, hogy most már tényleg bármit és szívesen megeszik (legalábbis itthon, a nagyi azt állítja nála nem, ezért a keddi "bármibe" egyre több fajta gyümölcs belefér, amitől ujjong a szívem, mert nyáron minden új gyümölcs láttán úgy csinált, mintha meztelen csigát tálalnék elé. A csavar a történeteben az, hogy az étkezések során két tányérra van szükség, hogy közben egyik tálból a másikba kanalazhassa az ételt... A látvány horror a köbön, viszont a ruhái egész jól néznek ki, a kalandozás során a kaja-hurrikán valahogy tényleg a tálakban, és részben az etetőszék tálcáján tombol. A történethez hozzátartozik, hogy nagyon ügyeltem rá az első perctől kezdve, hogy az étkezésekhez ne kapcsolódjék játék (mármint egy tárgy, amivel közben elszórakoztatnám, vagy elszórakoztatná magát), de íme egy leleményes gyermek azért megoldja, ha a szórakoztató iparban szeretne dolgozni:) Reméljük a nagy kanalazás fejleszti finom-motorikus képességeit. Nagy kedvence továbbra is a paranyica sajt (az édességekről a baba-kekszen kívül még nincs fogalma, valószínűleg ezért maradt nagy szerelem a sajt:)
Tizenhat foga van, és reggeltől-estig harapásra használja, ha örül akkor azért, ha valami akart, akkor azért, amitől teljesen ki vagyok borulva. Kicsit csodálkozom, hogy még nem mondja magától a NEHARAPJ mondatot, ugyanis minimum napi kétszázszor hangzik el, reggel még kedvesen, nyugodtan, halkan, de estére, mint egy sebeit nyalogató vad, már képtelen vagyok a fejemben elképzelt minta-anyaként lereagálni ezt a dolgot. Azt mondják majd elmúlik, de mivel szándékosan és eszközként használja a harapást, ezért nem tudom elképzelni, hogy csak úgy elillanna a semmibe ez a dolog.
Apukája megtanította egyedül mosdani, tényleg lenyűgöző, ahogy az arcán, pocakján, egyéb elérhető testrészein maszatol egyet a szappannal. Annyira büszke volt a tudományára, hogy eleinte ruhában is alkalmazta, majd az apja módszerét (mutatóujjal óvatosan belenyúlni a gyógyszertári szappanos tégelybe) továbbfejlesztette és eljutott arra a szintre, ahonnan remélem már nincs tovább: belemarkolni a szappanba, és fehérre meszelni a kis potrohát...
Ebben a hónapban felvett több új szokást is, az egyik az, hogy apja alsógatyáit magára ölti mellvértként, fejkendőként, vagy egyszerűen derékdíszként és egész nap abban flangál a lakásban, mint a rettenetes alsógatya-man. Eleinte csak a ruhaszárítóról rángatta le (csak két alsógatya tetszik Neki, azokat vadássza), később ebben is megpróbálta a lehetetlent, megkeresni a kis kedvencét a szennyes-kosárban.
Megdöntötte a saját baleset rekordjait, a legrosszabb az a délután volt, amikor fejjel kiesett a kocsiból a gyeprácsra, ami gyakorlatilag lópatkó alapban vérző-feketéllő nyomokat hagyott a buksiján, majd egy órával később a Libri gyerek-részlegén a babakocsit tolva minden tompítás nélkül hátast dobott és csak úgy döngött a tarkója, a babakocsi pedig ráesett.
Végül, de nem utolsó sorban meg kell említenem, hogy a haja sűrűsödik és nő, és gyönyörű aranyszőke, ilyen fizimiskával tulajdonképpen egy angyali teremtmény is lehetne:))))
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 0:54 0 megjegyzés
Címkék: alvási rend, bébiétel, napirend, ősz, tizenhat hónapos
2010. október 5., kedd
what a surprise:)
tulajdonképpen tényleg bájos:)))) |
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 21:40 0 megjegyzés
Címkék: kislánynak nézve, surprise
2010. október 4., hétfő
összefüggések hálójában
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 12:12 0 megjegyzés
2010. szeptember 30., csütörtök
pokerface
pizsiiben-fél gumicsizmában gyömöszöl |
Sokszor tényleg azért sikerülnek félre a dolgok Atom-Anti részéről - ömlik ki a víz, esik-kel, csukódik rá az ujjacskára az ajtó - mert Ő az Én arcomat tanulmányozza az akciók közben, hogy megállapíthassa mi a jó és a rossz., illetve hol van a nem szabad határ, és mögötte a nagy Freedom-síkság. Ezzel az a baj, hogy néha Én magam sem tudom, hogy mit szabad és mit nem, mert kettősség él bennem, egyrészről nem akarom, hogy egész nap csak azt hallgassa, nem szabad, nem szabaad, neeem szaaabaaaad egyre magasabb hangtartományban, ezért hagyom, hogy Ő is benyúljon az amúgy gyerekzáras konyhaszekrénybe, amikor főzés közben szükségem van onnan valamire (így juthat hozzá pl. lencséhez), hagyom, hogy amikor öltözöm, ő is belépjen a "kincses szobába" (így tud cd-t gyömöszölni a nyomtatóba). A megszerzett dolgokkal egy ideig mintamókus módjára elmatat, majd felülkerekedik a pusztító Nagyúr, ami felülírja a minta-mókus funkciót, kő kövön nem marad, amitől újra és újra elborul az agyam, így természetes módon úgy érzem, hogy szigorú szabályokra van szükség. Hánykolódom a játékos és szigorú énem között, és nyilvánvalóan ez a legrosszabb, amit tehetek.
Közben azt hallom, hogy léteznek olyan gyerekek, akiknek egyszerűen nincs indíttatásuk a fentiekre...hanem a saját játékaikkal játszanak, nincs szükség hét pecsétes lakatokra, állandó kulcsra zárt ajtókra, két méterre felszerelt, eredeti funkcióját teljesen elvesztett - "még használni szeretnénk az életben " címkével ellátott tárgyaktól - roskadozó könyvespolcokra. Wow
Mindenesetre a mintagyermekek szülei is profitálhatnának egy ilyen tanfolyamból, legfeljebb valódi póker-party keretében:))))))) Sajnos azonban Lady Gaga lenyúlta a "pokerface" ötletet előlem, így a projekt megvalósítása még várat magára, megfelelően kifejező tanfolyam név hiányában, persze ettől függetlenül egyéni érdeklődőket szívesen fogadunk egy kis környezet-tanulmányra...
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 0:32 0 megjegyzés
Címkék: lady gaga, mint a mókus, mintamókus, pokerface
Minta-mókus
16 hónap kellett, hogy összeszedett és rendszeres legyen baba-mama életünk, amihez nagy részben hozzájárult, hogy elmúlt a kánikula és ismét képes vagyok levegőt venni, gondolkozni, egyáltalán létezni a bőrömben. Napirendünk az első perctől volt, a Suttogóból tanult időbeosztás nagyon jól működik, részemről hallelujjja a könyv szerzőjének, de sokszor itthon őrlődtünk a csiga lassú percekkel viaskodva.
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 0:26 0 megjegyzés
Címkék: csapatépítő tréning, mintamókus, zenés torna
2010. szeptember 28., kedd
ZOO
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 23:56 0 megjegyzés
Címkék: állatkert, állatsimogató, special effects, zoo
2010. szeptember 6., hétfő
iron-man
menő manó:) |
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 23:02 0 megjegyzés
sánta gizi esete a mosógéppel:)
gengszter a fürdőben... |
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 22:32 0 megjegyzés
Címkék: centrifuga, roncsfilm, sánta gizi
2010. augusztus 30., hétfő
Tizenötödik hónap
Nem mondom, hogy nem foglalkoztat állandó jelleggel, hogy hogyan lehetett volna felkészülni az Anyaságra, mert bár hihetetlen, de még mindig nehezen veszem fel Atom-Anti ritmusát:))))))))))) Lehet, hogy a lányoknak óvodás koruktól túlélő tábort kéne tartani, ahol kisbabák és kisdedek pörögnek a hátukon ezerrel, lehet, akkor ez lenne a világ a legtermészetesebb dolga...
Így meg maga a csoda, egy kis chili-be, borsba, cukorba, sóba forgatva:))))
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 0:16 0 megjegyzés
Címkék: egyedül eszik, táncol, tizenöt hónapos
2010. augusztus 26., csütörtök
Szükség törvényt bont:)
Nem mondom, hogy mindig úgy történnek a dolgok, ahogy azok az Én legnaivabb képzeletemben léteznek, de a lényeg végül is a szándék kinyilatkoztatása Atom-Anti részéről... Például szombaton a hirtelen támadt és nyomasztó csend nyomába eredtünk Apával, és a fürdőszobában találtuk kisfiunkat, amint éppen "fogat mos"
Mielőtt valaki kővel dobálna meg, hogy csak azért történhetett ilyen, mert Atom-Antinak nincs saját "szerkója", meg kell, hogy cáfoljam... van itthon mini-fogkefe és mentol-fluor-mentes fogkrém, de ezek amolyan "döglött akta"-ként szerepelnek az Ő rendszerében... hiszen a nap minden egyes másodpercét rögzíti és aztán újra-és-újra le- és megbonyolítja azokat, márpedig a felnőttek izgalmas világában nem léteznek mini-szerkók és gyerekfogkrémek:) Ő még nem is sejti, hogy Apa egyszer bosszúzott és Atom-Anti fogkrémével mosott fogat, a rejtélyes körülmények között eltűnt felnőtt fogkrém helyett....
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 0:45 0 megjegyzés
Címkék: első fogmosási kísérlet, gyerekfogkrém
Á-betű
Amúgy kisfiam számára nem létezett a lehetetlen, vagy a nem szó, amikor a vízről volt szó. Amikor az időjárás viszontagságai miatt nem engedtem bele a Balatonba, megoldotta a pancsolást a strand területén lévő nem túl bizalomgerjesztő pocsolya valamelyikében, időnként kortyolva a vízből, amiben ki tudja hány gumipapucs talpa hagyta nyomát aznap:))))) Ehhez képest néhány napi szimpla fosás egész "lájtos" végkifejlet volt....
Pár nappal később egy észveszejtően gyönyörű szivárvány keletkezett a strandon, annyira markáns színekkel, és olyan határozott vonalakkal, hogy szinte fel lehetett rá mászni... ahogy összeszaladtunk a parton gyönyörködni, (Atom-Anti egy lifegő sajtos-tejfölös lángossal a markában) egy anyuka azt mondta a kisfiának, hogy köszönje meg az ajándékot, amit kapott (mármint a szivárványt), akkor azért egy kicsit könnybe lábadt a szemem, mert szerintem ez egy nagyon szép gesztus...
Nem tudom kihez kell szólnom, de köszönöm az ajándékot: Atom-Antimat:)
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 0:39 0 megjegyzés
Summer-Time:)
azért őrület, hogy egy ilyen pici gyerek milyen őszintén és napi 24 órában képes örvendeni a világmindenségnek, azon belül is a kerti csapnak, a hintaágynak, a felfújható medencének, a cserépkályha csiki-csuki ajtajának, a csigalépcsőnek, fűnek-fának-bogárnak, na meg a teregetéshez használatos csipeszeknek...
Én egy igazi városi bige vagyok, eddig nem igazán fogtam a családi házas-kert tulajdonos ismerősök litániáit a saját ház nyújtotta örömökről, részemről örültem, hogy nem kell gazolnom, öntöznöm, permeteznem, füvet nyírnom, tökéletesen elégedett voltam a kis lakásunkkal, azért ez a nyaralás a Balaton parton a kertes házzal, a simogató naplementékkel és a harmatos reggeli fűvel némiképp elgondolkodtatott és újabb megvalósíthatatlan vágyakat keltett bennem....úgy tűnik kisfiam befogadó képessége határtalan, jöhetnek hegyek-völgyek-sajtos-tejfölös lángos Ábrahámhegyen - kánikula - esőben táncolás - hidegben természetvédelmi major látogatás - lovas poló meccs Szentbékkálán, állatkert Veszprémben, mindennek képes örülni, bár kíváncsisága némiképp túllépi a mi felnőttek szabta "normál' határainkat, ezért a "rosszalkodás" opció valahogy mindig ott lebegett a feje felett:)))))
A hazatérésünket még némi csoda is övezte:) A barátok azzal búcsúztattak, hogy ugyan mondjam már meg, mit fog Atom-Anti kezdeni kerti csap nélkül Budapesten... hazajöttünk, kiszállt az autóból és ott volt: az eddig felfedezetlen, bár teljesen látható helyen, piros elforgatható karral rendelkező KERTI CSAP!!!! mit Nekem kertes ház, naplemente, napfelkelte, hulló csillagok, amíg itt van háznál a 14,5 hónapos kisfiam eddig legnagyobb élménye (a Balaton után)...
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 0:38 0 megjegyzés
2010. július 18., vasárnap
Játék anti-szenvedély
A játszótéren kívül sem nagyon tudom "rendes" játékra fogni otthonunkban, és csak remélni tudom, hogy ez az életkorának sajátossága, hogy kizárólag a "nem-szabaaaaad" kategóriás termékek kötik le a figyelmét, illetve annak kidolgozása és megvalósítása, hogy azokat hogyan érhetné el. Ma például létrának hasznáta a ruhaszárító előzőleg ledöntött egyik szárító részét, de ezen felül is általában felmászás útján próbál boldogulni, ó milyen csodás lehet az az adrenalin-löket, amit az állandó életveszélyben levés okoz Neki...
Olvastam egyszer egy lenyűgöző könyvben (hogyan ne legyünk tökéletes anyák a címe), hogyha szeretnénk egy-egy szabad órácskára szert tenni kisbabánk mellett, akkor mindenképpen szervezzünk be egy 7-9 év közötti gyermeket társaságként, mert azok hihetetlen jól el tudják szórakoztatni a kicsiket.. ezt a tanácsot akkor nem vettem elég komolyan, de elnézve Atom-Anti hét éves unokatestvérét, már kezdem érteni, hogy mire gondolt a szerző. Egyrészt hihetetlen, hogy egy sima hintázásból mit tud kihozni egy hétéves, amitől Atom-Anti szakad a röhögéstől, másrészt elképesztő mit tud kihozni a háztartásban fellelhető tárgyakból... Hírből már hallottam, hogy egy kis űrhajós kiképzés után Atom-Anti kidobta a taccsot a bátyáméknál, de a látványra még így sem voltam felkészülve, amint unokatesó egy kipakolt szennyes tartó műanyag ládában pörgeti-forgatja-tolja-húzza kisfiam, időnként takaróval letakarva a tartót, hogy még intenzívebb legyen az élmény. Részemről szem fennakadt-sikoly bent ragadt, és már épp készültem volna a James Bond filmekbe illő akció megakadályozására, amikor felcsendült az a nagyon mélyről jövő hamisítatlan Atom-Anti kacaj, amiből rá kellett jönnöm, hogy ő ezt a játékot élvezi (Te jó ég)...úgyhogy szorosan megmarkoltam a szék széleit, hogy nehogy reflexből felpattanjak, és megpróbáltam élvezni a látványt...
Bejegyezte: Anti-mami dátum: 1:37 0 megjegyzés
Címkék: játszótérezés, köles golyó, mini-répa