Ereszd el a hajam party Atom-Anti módra

Elég rég volt már olyan, hogy kipróbáljam mit tenne Atom-Anti, ha nem Én lennék  Kontroll-Mami, aki állandóan a sarkában jár, és megmondja a tutit. Nem tudnám megmondani, mi váltotta ki belőlem a vágyat, hogy szabaduljunk már fel végre, és ne azon sakkozzak közben, hogy egy percnyi boldogság milyen végzetes lázadási törekvésekkel járhat tíz év múlva, de jó lenne, ha ismét rámtörne a kényszer, mert csodás esténk volt, hetek óta nem hallottam így kacagni. Hát, ha valaki Nálam jobban tud nyihogni és gurgulázni, akkor az az Én kisfiam, imádom azt a hangot. Persze melyik két és fél éves pelenkás bajkeverő ne élvezné, ha nincs stoptábla.

Lássuk milyen titkos vágyai vannak Atom-Antinak:

a mi ágynemünket, a saját ágyneműjét és az összes állatát egy sarokba összehordta a hálószobába, azon ugrált, rugdosódott,  hengergett, majd a kupac tetején állva két kézzel ütötte a már babakorában leamortizált, maradék fa reluxát

utána berontott a dolgozó szobába, ami nagyrészt tiltott terület a számára, fénysebességgel kihúzta a korábban tiltottnak titulált fiókot (amiből egyébként minden fontos dolgot száműztünk két méter magasba), kivette Apa névjegytartóját, kinyitotta-megnyalogatta

hozzámvágott egy kétezrest, ami az asztalra volt kikészítve, ezután látványásan magára csukta az ajtót, le-fel kapcsolgatta a villanyt, és kukucst kiáltva többször megnézte, ott állok-e még az ajtóban

beterelt a szobájába, be kellett feküdnöm az ágyába, azt kiálltotta csönd, majd lekapcsolta a lámpát, és becsukta az ajtót

fenti tevékenységek közben majd meghalt a nevetéstől...
hát azt hiszem ennyi kacaj kedvéért ezeket a rendkívül extra dolgokat legközelebb is kibírom:))