kicsit szünetelt a blog-írás, mert megejtettük Atom-Anti első nyaralását, utána pedig Anti-Mami megpróbálta kipihenni a nyaralás fáradalmait, ez nagyjából azonos időt vett igénybe...a Balatonnál, barátokkal és hasonló korú gyerekekkel töltöttünk két hetet, kicsit olyan volt, mint egy Mátyás király mese:) Pihenés volt, meg nem is, az időjárás kényeztetett minket - meg nem is, a Balcsi meleg is volt - meg nem is,Anti-Mami hisztizett is - meg nem is:)
azért őrület, hogy egy ilyen pici gyerek milyen őszintén és napi 24 órában képes örvendeni a világmindenségnek, azon belül is a kerti csapnak, a hintaágynak, a felfújható medencének, a cserépkályha csiki-csuki ajtajának, a csigalépcsőnek, fűnek-fának-bogárnak, na meg a teregetéshez használatos csipeszeknek...
Én egy igazi városi bige vagyok, eddig nem igazán fogtam a családi házas-kert tulajdonos ismerősök litániáit a saját ház nyújtotta örömökről, részemről örültem, hogy nem kell gazolnom, öntöznöm, permeteznem, füvet nyírnom, tökéletesen elégedett voltam a kis lakásunkkal, azért ez a nyaralás a Balaton parton a kertes házzal, a simogató naplementékkel és a harmatos reggeli fűvel némiképp elgondolkodtatott és újabb megvalósíthatatlan vágyakat keltett bennem....úgy tűnik kisfiam befogadó képessége határtalan, jöhetnek hegyek-völgyek-sajtos-tejfölös lángos Ábrahámhegyen - kánikula - esőben táncolás - hidegben természetvédelmi major látogatás - lovas poló meccs Szentbékkálán, állatkert Veszprémben, mindennek képes örülni, bár kíváncsisága némiképp túllépi a mi felnőttek szabta "normál' határainkat, ezért a "rosszalkodás" opció valahogy mindig ott lebegett a feje felett:)))))
A hazatérésünket még némi csoda is övezte:) A barátok azzal búcsúztattak, hogy ugyan mondjam már meg, mit fog Atom-Anti kezdeni kerti csap nélkül Budapesten... hazajöttünk, kiszállt az autóból és ott volt: az eddig felfedezetlen, bár teljesen látható helyen, piros elforgatható karral rendelkező KERTI CSAP!!!! mit Nekem kertes ház, naplemente, napfelkelte, hulló csillagok, amíg itt van háznál a 14,5 hónapos kisfiam eddig legnagyobb élménye (a Balaton után)...
azért őrület, hogy egy ilyen pici gyerek milyen őszintén és napi 24 órában képes örvendeni a világmindenségnek, azon belül is a kerti csapnak, a hintaágynak, a felfújható medencének, a cserépkályha csiki-csuki ajtajának, a csigalépcsőnek, fűnek-fának-bogárnak, na meg a teregetéshez használatos csipeszeknek...
Én egy igazi városi bige vagyok, eddig nem igazán fogtam a családi házas-kert tulajdonos ismerősök litániáit a saját ház nyújtotta örömökről, részemről örültem, hogy nem kell gazolnom, öntöznöm, permeteznem, füvet nyírnom, tökéletesen elégedett voltam a kis lakásunkkal, azért ez a nyaralás a Balaton parton a kertes házzal, a simogató naplementékkel és a harmatos reggeli fűvel némiképp elgondolkodtatott és újabb megvalósíthatatlan vágyakat keltett bennem....úgy tűnik kisfiam befogadó képessége határtalan, jöhetnek hegyek-völgyek-sajtos-tejfölös lángos Ábrahámhegyen - kánikula - esőben táncolás - hidegben természetvédelmi major látogatás - lovas poló meccs Szentbékkálán, állatkert Veszprémben, mindennek képes örülni, bár kíváncsisága némiképp túllépi a mi felnőttek szabta "normál' határainkat, ezért a "rosszalkodás" opció valahogy mindig ott lebegett a feje felett:)))))
A hazatérésünket még némi csoda is övezte:) A barátok azzal búcsúztattak, hogy ugyan mondjam már meg, mit fog Atom-Anti kezdeni kerti csap nélkül Budapesten... hazajöttünk, kiszállt az autóból és ott volt: az eddig felfedezetlen, bár teljesen látható helyen, piros elforgatható karral rendelkező KERTI CSAP!!!! mit Nekem kertes ház, naplemente, napfelkelte, hulló csillagok, amíg itt van háznál a 14,5 hónapos kisfiam eddig legnagyobb élménye (a Balaton után)... .jpg)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése