A(Á)gyatlanság

November 1-én több hónapos egyeztetés után lecseréltük Atom-Anti rácsos ágyát egy komoly ifjúsági heverőre... Az impulzus - ami balsejtelmeink ellenére - beindította a csere gondolatát az volt, hogy Atom-Anti úgy nő, mint a bolond gomba, és a 60 * 120 cm méretű rácsos babaágyban olyan poziciókban aludt (a tigrissel, a krokival, kutyával, peppa piggel, fekete báránnyal, bepelenkázott majommal + a bölcsiből néha visszatérő mackóval együtt), hogy szinte megsajnáltuk szegény áldott gyermeket. Mivel az kiságyból már kb másfél éve képes kimászni (nagyszülei előzetes elvárásaival szemben különösebb agysérülés nélkül) - aminek legutolsó bizonyítéka az volt, hogy a fenti felsorolt állandó alvó csapat mellé egyszer csak bekerült egy gumicsacsi a szoba másik feléből - ezért azt gondoltuk, nem lesz akkora nagy változás a rácsmentes szabadság.

Agyatlanság volt részünkről alábecsülni egy két és fél éves kombinálógép képességeit, illetve egy kis oroszlánra pihe-puha nyuszókaként gondolni. Nem mondanám, hogy nincs visszaút, mert a rácsos ágy a pincében pihen, de már csak nem fogunk megfutamodni??? Az új ágy egyébként  egy kissé nagyméretű lett, amikor először belekanyarintottam Atom-Antit, pont olyan érzés volt, mint amikor hazahoztuk a kórházból életének harmadik napján, és belehelyeztük a kiságyba, amiben csak egy apró pont volt az "Góbi sivatag" közepén:) 

Atom-Anti annyit változtatott alvási szokásain, hogy nem 60 cm-en alszik keresztben, hanem 90 cm-en...viszont az elalvás időpontja gyakran kitolódik este 10-re, és úgy húsz szabadulási kísérlettel esténként, ami rendesen megtépázza Anti-Mami idegeit:)))) 

Természetesen a mérleg másik oldalán csupa finom és jó dolog billeg, össze tudok Vele bújni, együtt olvasunk az ágyban, az esti tejecske ivás közben már nem nyomja a hátam a kerti szék, amiben eddig ültünk, szóval sokkal bensőségesebbek lettek az esték:) Lehet, hogy ezt az ágyat magamnak vettem????? És tényleg aludtam benne egy éjszakát, amikor Atom-Anti a nagyiéknál héderelt, mert azt gondoltam végre nem fog fájni reggel a hátam...sajnos nem történt happy end ezügyben:))) Nehogy elfeledjem, hogy az állatkertnek, amik a bölcsi kezdete óta gyakorlatilag örökbe fogadott gyermekei, jut elég hely a szobában...