Ötödik hónap

2009. október

Atom-Anti elképesztő iramban változik, néha elképedek, hogy én is mennyire érzékelem ezt, pedig nap nagy részében őt figyelgetem (bár ő még ezt is kevésnek érzi:) Legtöbbször az esti etetés közben van időm elmerengeni az élet nagy dolgain (gondolhatjátok:)), de ez most már annyira nem egyszerű, a tegnap este például úgy telt, hogy 15 másodpercenként ellenőrizte, hogy ott vannak-e még a könyvek a feje fölött a polcon, ehhez egy teljesen természetellenes tartást kell felvennie, ezért ilyenkor cumisüveg ki a szájból, eddig betáplált élelmiszer kibukik a frissen mosott kis nyakacskába, fejecskére, pizsikére, párnácskára, anyácskára, közben az erőlködéstől (csak vicc, hogy attól:) beszarik, tehát mire a véget ér a hóka-móka, már mehet megint teljes generálba, alváz- és külső mosásra:))) és még nem is jár...

Amúgy még mindig nagyon szórakoztatónak találom a társaságát, de lehet, hogy végzetes hibát követek el azzal, hogy általában mókás hanglejtésben beszélek, vagy bohóckodom, táncolok, ugyanis múltkor úgy tűnt, mintha rakoncátlankodna és megpróbáltam vele komoly hangnemben beszélni... annyira furcsa volt Neki ez az énem, hogy gurgulázva kacagott, és egyáltalán nem érezte magát megregulázva, hajjaj, közelgő daccckorszak, mi lesz velem...

Mindkét fogát evésre szeretnénk használni, de egyenlőre nincs oda a tápszeren kívül más dolgokért, viszont imádja nézni, ahogy mi eszünk és totálisan beleéli magát, olyan az egész, mintha egy színpadon mi lennénk a színészek, ő meg a hálás közönség... Amíg a kanál, vagy a szelet kenyér a tányérról a szánk felé halad, visszatartja a lélegzetét, felhúzott szemöldökkel koncentrál, amikor szánkba ér a falat, akkor nagyot sikkant, közben a bokájáig csorog a nyála...Amúgy meg kezd kibontakozni az önálló akarata, a nemet még nem tudja kimondani, de a nye-nye-nye hangsort és utána a velőtrázó sikolyt nagyon szívesen használja eszközként, hogy érvényre juttassa elképzeléseit (például, hogy hétvégén csak az apa etetheti, senki más...)

Mozgásban utolérte kortársait, pörög-forog a hátán, és mindenáron ülni szeretne, kaptunk egy egy szobahintát, ami hajtja magát, abban üldögélhetne kedvére, de Ő azt használja a szent árnyékszéknek, ahogy belekerül, rögtön mozgásba lendül a pocakja is, és büszkén kitermeli a kitermelni valót:)))

Anti-Mami